Bonyhádtól 20 kilométerre, a dombok között szép völgyben fekvő ősi település, amit több mint 100 népvándorláskori sírmező feltárása igazol.
1718-ban Fuldából érkeztek német telepesek, akik újjáépítették a ma műemlék jellegű római katolikus Isten házát. Színtiszta német és római
katolikus község volt, hajdani gazdagságát jelzi a szép templombelső, körmeneti kápolnák és keresztek. A második világháború után, a
népcserék következtében bukovinai székelyek és felvidéki magyarok telepedtek le. A településen jelentős a szőlő, gyümölcs és
gabonatermesztés. Közösségük lelkesen működteti a szövő szakkört, mely tovább viszi a szövés hagyományát, munkáikból több ízben
kiállításokat tartanak.
Avar sírmezejéről a híres Wosinsky Mór publikált először, aki egy ideig itt volt káplán, majd plébános.
Első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn a faluról. A 150 éves török uralom alatt kihalt. Először rácok, majd 1718-tól Fulda
környéki svábok népesítik be. Az új lakók három templomromot találtak a környéken, ebből egyet építettek fel a falu fölötti magaslaton,
1766-ban barokk stílusban. Plébániája 1761-ben készült. A templom őrzi Szent Benedek római vértanú csontjait, melyek 1777-ben kerültek Závodra.
1783-ban állították a késő barokk Szent Flórián-szobrot. Színtiszta német és római katolikus község volt. A II. világháborút követő kitelepítések
után bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek helyükre.
Závod és Tevel között volt egy régi malomépület, itt született Váradi Antal író és költő. Ma már nincs meg a ház, lebontották.