Tevel

Önkormányzat

Polgármester: Polgármester
Jegyző: Jegyző

Polgármesteri Hivatal:

Elérhetőség
Honlap:  www.tevel.hu

Településtörténet

     Tevel község a Dunántúl egyik legkisebb táján, a Völgységben helyezkedik el. A déli fekvés és a 600-700 mm csapadékmennyiség biztosítja a mezőgazdaság zavartalan működését. Közlekedés szempontjából a község hátrányos helyzetben van, sajnos a fő közlekedési utak és a vasút is elkerüli Tevelt. A legközelebbi természetvédelmi terület az Apponyi Arborétum Lengyelen. Látnivalók az 1790. körül épült műemlék jellegű, késő barokk római katolikus templom, a Rozália-kápolna és a pincesor.

     A település Árpád vezér Tarhos fiától származó unokájáról, Tevelről kapta a nevét. Tevel falu nevével először egy 1193-ban kelt dokumentumban találkozhatunk, ahol III. Béla király a fehérvári kereszteseknek adományozza Tevelt és Kovácsit. Tevel a középkorban királyi birtok. A földesurak azonban a későbbiek során változnak, a község többször is gazdát cserél. 1580-ban 15 család lakja. 1712-ben Dőry László földesúr Dél-Németországból hozatott telepeseket. Az 1715-ös összeírás szerint Tevelen 48 család élt, ebből 5 magyar és 43 német. Az 1720-as összeírásban a magyarok már nem szerepelnek, ami talán annak a következménye, hogy lejárt az adómentesség, s ezért tovább vándoroltak olyan földesurakat keresve, ahol újra adómentességet kaphattak. A németek közül vannak olyanok, akiknek leszármazottai a mai napig itt élnek. A gazdálkodás főként a növénytermesztés köré szerveződött, ami mind nagyobb jövedelmet jelentett az itt élőknek. A falu gazdálkodását jelzi, hogy az 1820-as években új templomot építettek, amely a környék legnagyobb templomának számított.

     1831-ben tűzvész pusztított a faluban, hatalmas károkat okozva. Pár év alatt a lakosság azonban nemcsak felépítette a leégett részeket. Az ipar szempontjából is nagy fejlődés figyelhető meg. Ekkor épült Tevelen az Egle-féle sörgyár, valamint három olajfűtő malom, amelyek olaját Bécsbe szállítatták az utcai lámpák égetéséhez. 1841-ben a község megkapta a vásártartás jogát.

     Az első világháború nagy áldozatokat követelt, 75 falubeli halt hősi halált a fronton. 1927-ben a község Tevel néven egyesült Kovácsival. Ekkor adták át az új távbeszélő központot, amely 13 előfizetővel indult. A villanyt 1939-ben vezették be a községbe. Az állategészségügy ellátásáról körzeti állatorvosi szolgálat gondoskodik. 1967 óta fogorvosi körzet is működik a településen. A közegészségügyi szolgálatot körzeti orvosi rendelő biztosítja egy háziorvossal.

     Jelenleg az Általános Művelődési Központ keretein belül működik az általános iskola, az óvoda, a község művelődési háza, mely egy 250 férőhelyes nagyteremből és a hozzá kapcsolódó kis termekből áll, valamint a könyvtár is szervezetileg az iskolához tartozik, 9500 kötettel, ebből kb. 500 a nemzetiségi könyvek száma.

     A település életében fontos szerepet játszanak: a Székely Hagyományőrző Csoport, a Német Nemzetiségi Klub és a Teveli Fiatalok Egyesülete. Egy ifjúsági német tánccsoport alakult. Tevel község versenysportját az 1949-ben megalakult MEDOSZ SE irányítja 1965-59 a labdarúgók mellett röplabdaszakosztály is működik. A labdarúgócsapat 1974 óta a megyei I. osztályú bajnokság résztvevője.

---

Önkormányzat

Polgármester: Héri Lászlóné
Jegyző: dr. Hoffmann Adél

Polgármesteri Hivatal:

7181 Tevel, Fő u. 288.
tel.: 74/524-010
fax: 74/524-010
e-mail: tevel@t-online.hu

Önkormányzati képviselők:

Dr. Antal Tamás
Asztalos Zoltán
Gányi Marianna
Gányi Viktor
Nagy Gabriella
Veres Róbert László

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Cím: 7181 Tevel, Fő u. 288.
Nagy Szabolcs Mátyás
Nagy Szabolcs Mátyásné
Petrovics István

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Cím: 7181 Tevel, Fő u. 288.
Biró Antalné
Propszt János
Szőcs Gézáné

Bejegyzett civil szervezetek

Teveli Fiatalok Egyesülete
Teveli MEDOSZ Sportegyesület
Tevel Község Közalapítvány

Informális közösségek, csoportok

Teveli Német kórus
Rozmaring nyugdíjas kórus
Férfi Dalárda kórus
Teveli Székely Népdalkör