Község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt telepük, a régészek egy gyermeksírban játékosokra leltek.
A XIII-XIV. századi történeti feljegyzések Mucsfafalvaként említik. A középkorban a Szák nemzetség birtokában volt.
A török hódoltság után lakatlanná vált. 1722-1724 között Odenwald vidékéről német evangélikusok kerültek a faluba.
Nevezetessége az 1786-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusú evangélikus temploma.
Szószékoltárának szépségére csak az utóbbi években hívták fel a figyelmet. Szép, rendezett parasztportái már a múltban is jómódról árulkodtak.
Mucsfát 1920-ban nagyközséggé nyilvánították. Első jegyzője Pádányi Henrik volt.
A nagyközségi címet néhány év után visszavonták, mivel a lakosság lélekszáma 1000 fő alá csökkent.
A II.világháború után kiutasított németség helyére 78 andrásfalvi bukovinai székely család telepedett le.
Később Felvidékről érkező családok is otthonra leltek Mucsfán.
A világháborúk hőseinek és áldozatainak emlékműve a falu központi helyén áll.
1990-től önálló önkormányzatként működik. Akkori polgármestere Tillmann János Bonyhád várossal körjegyzőséget hozott létre 1998-ban.