Bonyhád felől először Hantot, majd Apart érjük el. 1940-ben egyesült a két falu.
Azóta összeépültek, a két falu közötti új rész a Rózsadomb. Hant a XI.
században a Szák nemzetség szállásbirtoka. Temploma a XIII. században már
állott. A hódoltság alatt elpusztult, lakói szétszéledtek. A 1700-as évek
elején német telepesekkel népesítik be. Késő barokk műemlék jellegű római
katolikus temploma a XVIII. század második felében épült. Apar nevét Apor
kalandozó vezérről nyerte, az ő seregének volt közismert vitéze Botond. A
középkorban itt élt a Garázda család, melyből Janus Pannonius költőtársa és rokona is származott.
A középkorból egyetlen emlék maradt a XV. századi építésű régi szép katolikus templom
festői környezetben, hosszú szentélyrésszel és támpillérekkel. Belülről is
érdemes megtekinteni. 1758 és 1785 között átépítették. A templomdombon az
Ágoston-rendiek monostora állott, még feltáratlan. A török után Apar is
német lakosokat kapott. Az aparhanti sváb kisgazdák a múlt század végétől
jeleskedtek a bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésében, több helyen még látjuk szép istállóikat.
1945-ben andrásfalvi bukovinai székelyeket telepítettek ide. A termelőszövetkezet
szervezésekor külön sváb, külön székely tsz-e volt a községnek. A mai szövetkezet
szőlészetéről és szarvasmarha telepéről ismert.
A község határának régészeti leleteit Csiszér Antal magángyűjteménye őrzi Hanton.