A Völgységről

Solymár Imre: Bonyhád és környéke - a történeti Völgység

   „Bonyhád város egy tolna-baranyai kistáj, a Völgység központja, „fővárosa”.

   Bonyhád és környéke pedig néhány környező kistájat fed le: félkörben magát a Völgységet, északra a Tolna-Hegyhát, keletre és délkeletre a Szekszárdi-dombság, a Geresdi-dombság és az Észak-baranyai-dombság egy részét. Délre és délnyugatra be-benyúlik az Észak-Mecsek hegyei közé, nyugatra pedig – a vízválasztón túl – ott a Baranyai-Hegyhát.

   A környező vonzásközpontok a peremterületeken éreztetik hatásukat. Északról Hőgyész, keletről Szekszárd, délkeletről Bátaszék, délről Pécsvárad és Pécs, délnyugatra pedig Komló.”

(Váraljai parkerdő)

   „Turisztikai szempontból meghatározó a Mecsek, s csak újabban került feltárásra a Szekszárdi-dombvidék, az országos kék túra útvonal mentén.

   A Völgység, mint népi tájelnevezés az 1600-as évek óta adatolható. Hivatalosan 1727-ben került megszervezésre az ún. völgységi járás, mely e néven 1981-ig, a járások megszűnéséig létezett. A történeti Völgység első falunévsora azért nem jellemző, mert ekkor a helységek egy része puszta hely volt, a török utáni újratelepítés ekkor még tartott. A Tolna és Baranya megyék közötti határper a középkori Tolna vármegye jelentős részét leszakította, ám a Völgységhez tartozás hagyományát a népi tájtudat e részeken is megőrizte, jóllehet egyes falvak Baranyához kerültek át. Az első ötven esztendőben, majd a követő további két évszázadban a járási közigazgatási határok módosultak. Közben a tájföldrajz is fejlődött, a tájak elhatárolásánál ma geológiai alapokra épít. A néprajztudomány viszont – táji-történeti tudati kutatásaiban – megmarad a történeti tájaknál.

   Tájföldrajzi értelemben a Völgységet északon a Tevel alatt elfolyó Alsóhidas-patak, délről és keletről a Völgységi patak, délnyugatról a Hábi-csatorna, nyugatról pedig a Kapos zárja. Így a magyaregregyi vízválasztótól keletre, illetve nyugatra tulajdonképpen két medencéje lenne.

   Ezzel szemben a történeti Völgység a Völgység-patak teljes vízgyűjtőjét, továbbá az Alsóhidas és Hidas-patak vízgyűjtőjén lévő községeket jelent. Keleten pedig a Rák-patak és Lajvér-patak vízgyűjtője tartozik ide. Baranya megyéből – történetileg – völgységinek számít: Mecseknádasd, Hidas, az ún. Vízvölgyben pedig: Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Császta. Északra a határt, a hegyháti vízválasztó jelenti, Murgán, Felsőnánán, Kétyen és Kistormáson felül…”

(részlet a Bonyhád és környéke című könyvből. Bonyhád, 2000. Kiadta: Völgység Turista Egyesület, Völgységi Tájkutató Alapítvány, Völgységi Múzeum. 5-6. oldal)