A mai Felsőnána környéke a kőkorszaktól kezdve lakott hely volt. A Szák nemzettség élt a területen. A honfoglalást követően az első írásos emlék, egy 1271-ben keletkezett irat,
amelyben vásártartási jogra illetve plébániára történik utalás, a faluval kapcsolatban. A Királynána, Ónána, Nána néven ismert település valószínűleg egymás közvetlen
közelében voltak ugyan, de nem pont ugyanazon a helyen a különböző korokban.
A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett falu környékén maradt túlélő lakosság a feltehetően a régi lerombolt település közelében épített házakat a XVIII. század
végén, s így alakult ki az új község Felsőnána. A Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időben, 1719-ben végzett összeírás szerint ekkor 15 magyar és 7 szerb család élt
Felsőnánán. A munkáskéz nélkül maradt nagybirtokra, német telepeseket hoztak. Mercy gróf tulajdonát képező területre zömében 1722-1730 közötti időben Hessen és
Würtenberg tartományokból érkeztek az új lakók. A bevándorlás viszonylag rövid, behatárolható idő alatt, az 1730-as évek végére befejeződött.
A szervezetten gazdálkodó új telepesek a XVIII. Század második felében lassan „kivásárolták” a korábban ott élők területeit, házait, s így jött létre az
egységes lakosságú, jelentős többségben evangélikus falu. A település jó működését jelzi, hogy már 1745-ben letelepült itt az első zsidó kereskedő is.
II. József türelmi rendeletét követően 1789-91 között a falu megépítette késő barokk evangélikus templomát, amelynek szinte teljes belső berendezése XVIII. század végi
állapotában megmaradt, értékes karzatképeivel együtt. A XIX. század elején teljesen kiépült a fokozatosan fejlődő község. A legjelentősebb változás a múlt században történt.
A II. világháborút követő népmozgások eredményeként jelentősen változott a népesség aránya. A 713 német kitelepített (184 család) helyére, 1945 tavaszán székelyeket
telepítettek, összesen 726 főt, később 1947-ben a felvidékről kitelepített magyarok közül még 90 új lakó érkezett községünkbe.
Jelentős változáson ment keresztül ez időszakban a falú hitélete is. Ma Felsőnána lakosságának többsége római katolikus, kisebb része evangélikus, 3-4 református család él a településen.
Felsőnána község Tolna megyében, a Bonyhádi Járásban található.
Fekvése: Felsőnána Tolna megye geometriai középpontja mellett helyezkedik el kb. 1 km-re.
Lakóinak többsége mezőgazdaságból él, de sokan járnak dolgozni a közeli városokba. A faluban élő emberek vendégszeretetükről, befogadó képességükről híresek.
Ezt Szatmári Juhos László szobrászművész a község központi terén található az „összefonódás szobra” nevű alkotásával szimbolizált. A szobor a faluban élő magyar,
székely és sváb családok keveredését is szimbolizálja.