Tevel község a Dunántúl egyik legkisebb táján, a Völgységben helyezkedik el. A déli fekvés és a 600-700 mm csapadékmennyiség biztosítja a mezőgazdaság zavartalan működését. Közlekedés szempontjából a község hátrányos helyzetben van, sajnos a fő közlekedési utak és a vasút is elkerüli Tevelt. A legközelebbi természetvédelmi terület az Apponyi Arborétum Lengyelen. Látnivalók az 1790. körül épült műemlék jellegű, késő barokk római katolikus templom, a Rozália-kápolna és a pincesor.

     A település Árpád vezér Tarhos fiától származó unokájáról, Tevelről kapta a nevét. Tevel falu nevével először egy 1193-ban kelt dokumentumban találkozhatunk, ahol III. Béla király a fehérvári kereszteseknek adományozza Tevelt és Kovácsit. Tevel a középkorban királyi birtok. A földesurak azonban a későbbiek során változnak, a község többször is gazdát cserél. 1580-ban 15 család lakja. 1712-ben Dőry László földesúr Dél-Németországból hozatott telepeseket. Az 1715-ös összeírás szerint Tevelen 48 család élt, ebből 5 magyar és 43 német. Az 1720-as összeírásban a magyarok már nem szerepelnek, ami talán annak a következménye, hogy lejárt az adómentesség, s ezért tovább vándoroltak olyan földesurakat keresve, ahol újra adómentességet kaphattak. A németek közül vannak olyanok, akiknek leszármazottai a mai napig itt élnek. A gazdálkodás főként a növénytermesztés köré szerveződött, ami mind nagyobb jövedelmet jelentett az itt élőknek. A falu gazdálkodását jelzi, hogy az 1820-as években új templomot építettek, amely a környék legnagyobb templomának számított.

     1831-ben tűzvész pusztított a faluban, hatalmas károkat okozva. Pár év alatt a lakosság azonban nemcsak felépítette a leégett részeket. Az ipar szempontjából is nagy fejlődés figyelhető meg. Ekkor épült Tevelen az Egle-féle sörgyár, valamint három olajfűtő malom, amelyek olaját Bécsbe szállítatták az utcai lámpák égetéséhez. 1841-ben a község megkapta a vásártartás jogát.

     Az első világháború nagy áldozatokat követelt, 75 falubeli halt hősi halált a fronton. 1927-ben a község Tevel néven egyesült Kovácsival. Ekkor adták át az új távbeszélő központot, amely 13 előfizetővel indult. A villanyt 1939-ben vezették be a községbe. Az állategészségügy ellátásáról körzeti állatorvosi szolgálat gondoskodik. 1967 óta fogorvosi körzet is működik a településen. A közegészségügyi szolgálatot körzeti orvosi rendelő biztosítja egy háziorvossal.

     Jelenleg az Általános Művelődési Központ keretein belül működik az általános iskola, az óvoda, a község művelődési háza, mely egy 250 férőhelyes nagyteremből és a hozzá kapcsolódó kis termekből áll, valamint a könyvtár is szervezetileg az iskolához tartozik, 9500 kötettel, ebből kb. 500 a nemzetiségi könyvek száma.

     A település életében fontos szerepet játszanak: a Székely Hagyományőrző Csoport, a Német Nemzetiségi Klub és a Teveli Fiatalok Egyesülete. Egy ifjúsági német tánccsoport alakult. Tevel község versenysportját az 1949-ben megalakult MEDOSZ SE irányítja 1965-59 a labdarúgók mellett röplabdaszakosztály is működik. A labdarúgócsapat 1974 óta a megyei I. osztályú bajnokság résztvevője.

Lakosság száma: 1486 fő (2011-es adat)
Belterület: 157 ha
Külterület: 2369 ha