Mórágy


Frissítve: 2015. szeptember 27. www.moragy.hu

Településtörténet

     A faluban és a kismórágyi vasútállomás mögött is felhagyott bányák mutatják a gránitkitermelés- és fejtés helyeit. A geológia iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a volt kőfejtőket. A Petőfi utcában az 51. számú ház mellett található a híres mórágyi geodéziai szintezési pont.

     Az autóbusz-megálló előtti téren épült a község általános iskolája, mellette művelődési háza. Itt található a római katolikus kápolna, mellette óvoda. Közelében jellegzetes téglaépület a volt malom, melyben a Mórágyi Helytörténeti Gyűjtemény látható. Az értékes gyűjtemény az "Első Mórágyi Hengermalom" épületében kapott helyett, ahol három szinten mutatja be Mórágy múltját a "tűzkődombi", csiszoltkőkori embertől a helyi sváb viseletekig. A gyűjtemény földművelő eszközöket is felsorakoztat, elsősorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának tárgyait. A látogató megismerkedhet a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád életmódjával és egy lakásbelsővel is. Bognár, cipész, klumpakészítő szerszámok mutatják a letűnt korok technikáját. A gyűjteményben rekonstruált iskolai tanterem és a helyi fazekasok gyönyörű kerámiái is láthatók.

     Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont volt, mely a múlt század közepén élte fénykorát. Napjainkban Teszler Ella fazekas, népi iparművész dolgozik a faluban.

     Ha a malom mellett a Szabadság utcában megyünk tovább, az egyik kőfejtőben kialakított Szabadidő Központhoz jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon augusztusban vagy szeptember elején német nemzetiségi hagyományőrző találkozót tartanak.

     Az autóbusz-megállótól északnyugatra nyíló utcán a II. világháború áldozatainak emlékműve, a volt iskola, a községháza és a parókia épülete előtt jutunk az 1785-ben épített református templomhoz. Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy 1724-től német reformátusok laknak itt.

     A moragyi első iskola 1720-ben épült, a belaci iskola 1724-ben, mindkét iskola fenntartója a hitközség volt. Az iskolaépítések később is folytatódtak. Bezerédj Amália 1828-ban alapította a belaci óvodát, amelynek épülete ma is áll.

     Mórágy az utóbbi 20-30 évben a Mórágy - Tűzkődomb régészeti ásatásairól híres. Az egyik domboldalon hatezer évvel ezelőtt neolitikus kő-árokrendszer volt, ahol ősi földművelő nép élt. A régészek emberáldozatra utaló leleteket is találtak.

     A falun áthalad a "Rockenbauer Pál" Dél-Dunántúli Kék Túra "kék sáv" és a "sárga sáv" turistaút. Bátaszékről a "zöld sáv" turistaúton lehet Mórágyra gyalogolni.

Lakosság száma: 813 fő (2011-es adat)
Belterület: 161 ha
Külterület: 1601 ha


Önkormányzat

Polgármester: Glöckner Henrik
Alpolgármester: Lieszkovszky Lászlóné
Jegyző: Bakó Józsefné
Aljegyző: dr. Tölgyesi Márk


Polgármesteri Hivatal:

7165 Mórágy, Alkotmány u. 3.
tel.: 74/493-043
fax: 74/591-034
e-mail: onkormmoragy@gmail.com

Önkormányzati képviselők:

Illés Béla,
Lieszkovszky Lászlóné,
Mucska Melinda,
Ördög Zoltán

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Petrovics Giovanni
Petrovics Gizella Ingrid
Petrovics Sándor

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Glöckner Jánosné
Lajos Imre Sándorné
Lieszkovszky Károlyné

Bejegyzett civil szervezetek

Mórágy Sport Egyesület
Völgység Lovas Egyesület
Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület
Mórágyi Iskoláért Alapítvány
Mórágyi Német Nemzetiségi Tánccsoport

Informális közösségek, csoportok

Együtt-egymásért-Mórágyért
Rendezett környezet
Egységes falukép
Szabadon télen-nyáron