A faluban és a kismórágyi vasútállomás mögött is felhagyott bányák mutatják a gránitkitermelés- és fejtés helyeit. A geológia iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a volt kőfejtőket. A Petőfi utcában az 51. számú ház mellett található a híres mórágyi geodéziai szintezési pont.

     Az autóbusz-megálló előtti téren épült a község általános iskolája, mellette művelődési háza. Itt található a római katolikus kápolna, mellette óvoda. Közelében jellegzetes téglaépület a volt malom, melyben a Mórágyi Helytörténeti Gyűjtemény látható. Az értékes gyűjtemény az "Első Mórágyi Hengermalom" épületében kapott helyett, ahol három szinten mutatja be Mórágy múltját a "tűzkődombi", csiszoltkőkori embertől a helyi sváb viseletekig. A gyűjtemény földművelő eszközöket is felsorakoztat, elsősorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának tárgyait. A látogató megismerkedhet a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád életmódjával és egy lakásbelsővel is. Bognár, cipész, klumpakészítő szerszámok mutatják a letűnt korok technikáját. A gyűjteményben rekonstruált iskolai tanterem és a helyi fazekasok gyönyörű kerámiái is láthatók.

     Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont volt, mely a múlt század közepén élte fénykorát. Napjainkban Teszler Ella fazekas, népi iparművész dolgozik a faluban.

     Ha a malom mellett a Szabadság utcában megyünk tovább, az egyik kőfejtőben kialakított Szabadidő Központhoz jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon augusztusban vagy szeptember elején német nemzetiségi hagyományőrző találkozót tartanak.

     Az autóbusz-megállótól északnyugatra nyíló utcán a II. világháború áldozatainak emlékműve, a volt iskola, a községháza és a parókia épülete előtt jutunk az 1785-ben épített református templomhoz. Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy 1724-től német reformátusok laknak itt.

     A moragyi első iskola 1720-ben épült, a belaci iskola 1724-ben, mindkét iskola fenntartója a hitközség volt. Az iskolaépítések később is folytatódtak. Bezerédj Amália 1828-ban alapította a belaci óvodát, amelynek épülete ma is áll.

     Mórágy az utóbbi 20-30 évben a Mórágy - Tűzkődomb régészeti ásatásairól híres. Az egyik domboldalon hatezer évvel ezelőtt neolitikus kő-árokrendszer volt, ahol ősi földművelő nép élt. A régészek emberáldozatra utaló leleteket is találtak.

     A falun áthalad a "Rockenbauer Pál" Dél-Dunántúli Kék Túra "kék sáv" és a "sárga sáv" turistaút. Bátaszékről a "zöld sáv" turistaúton lehet Mórágyra gyalogolni.

Lakosság száma: 813 fő (2011-es adat)
Belterület: 161 ha
Külterület: 1601 ha