Györe felöl lehet megközelíteni e "zsákfalut". Elején egy székely tájház található szerény külsővel, gazdag néprajzi anyaggal.

     A középkorban templomos településként szerepelt a község. A török idők alatt elnéptelenedett. Német telepesekkel népesült be 1722-ben. A valamikor színtiszta evangélikus sváb faluban gyönyörű helyen, a falu központjában emelkedik a gyülekezet nélkül maradt evangélikus templom, melyet 1785-ben emeltek késő barokk stílusban. Felvésték rá: "Császár kegyelméből és a nép szorgalmából". 1928-ban és 1996-ban újították fel.

     A falutól keletre volt Kisizmény, a legenda szerint egy nagy járványkor csak azok maradtak életben, akik a kisizményi forrásból ittak. Az Izményből elkerült németek új lakhelyüket nosztalgikusan "Kisizménynek" nevezik.

     A II. világháború után a német családokat zömmel kitelepítették. Helyükre andrásfalvi római katolikus bukovinai székelyek és nagysallói felvidéki magyarok érkeztek. Bukovinai Székely Népi Együttesük jelentős művészeti értéket képvisel, őrzi régi szokásait és a falusi hagyományt.

Lakosság száma: 564 fő
Belterület: 70 ha
Külterület: 1303 ha